Advent 2. vasárnapja

2014. december 7.

„Jézus Krisztus, Isten Fia evangéliumának kezdete. Amint Izajás próféta megírta: Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy előkészítse utadat. A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit! Történt, hogy Keresztelő János a pusztában hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára. Kivonult hozzá egész Júdea vidéke és Jeruzsálem minden lakója. Miközben megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán folyóban. János teveszőrből készült ruhát viselt, csípőjét bőröv vette körül, és sáskával meg vadmézzel élt. Ezt hirdette: „Aki utánam jön, hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam saruszíját. Én vízzel keresztellek titeket, ő majd Szentlélekkel keresztel benneteket.”

Mk1, 1-8

Készítsétek el az Úr útját!

A mai ige liturgiában a pusztai hangon van a hangsúly. Ez a hang nem más, mint Keresztelő János hangja. Ő képviseli Isten hangját. Keresztelő János felszólítása nem csupán emberi hang, hanem Isten szól az emberekhez általa.

A hang általában, üzen valamit nekünk. A hangtól kapjuk az üzenetet. Amikor figyelünk a különböző hangokra, beleértve az emberi hangra, akkor jobban megértjük, hogy mi az üzenet számunkra. Nyilvánvaló, ha nem figyelünk a hangra, akkor nem kapjuk meg az üzenetet. Fontos, hogy a hang mindig figyelmeztet valamire, meg kell hallanunk, hogy mire hívja fel a figyelmünket.

A keresztények számára az adventi időben egy hang figyelmeztet, Keresztelő János hangja: „Készítsétek el az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit.”  Ez a hang nem világi, hanem lelki, belső hang, az Isten Fia befogadására szóló figyelmeztető hang. Keresztelő János felszólítása az emberi belső út építésére és a javításra irányul.

Minden autóvezető, jobban szeret egyenes úton és autópályán vezetni, mint kanyargós, göröngyös úton. Mert az autópályán és egyeneses úton, kényelmesen és gyorsan lehet haladni. A közelgő Istenünk is az egyenes úton szeretne jönni hozzánk, ami életünkbe. Számunkra az a fontos, hogy halljuk meg az Isten hangját és készítsük az Úr útját.

Az Isten hangját bármilyen módon meghallhatjuk. Lehet a szentírás olvasásán keresztül, lehet az imádságon keresztül, lehet, hogy egy jó tanácson vagy a barátainkon keresztül. Az adventi idő arra figyelmeztet bennünket, hogy figyeljünk ezekre a dolgokra és keressük Isten hangját mindenben.

Az evangélium azt mondja, hogy, Keresztelő János a pusztában hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára. Sokszor úgy gondoljuk, hogy Keresztelő János csupán a „pusztában”, igazi pusztában hirdette a bűnbánatot. Arra nem is szoktunk gondolkodni, hogy sokszor, ami életünk is pusztává válik.

A mi életünk akkor válik pusztává, amikor Istennek nincs helye a mi életünkben, nem törődünk az Istennel, nincs idő, hogy imádkozzunk, sok munka van, nem érünk rá a templomba menni sem. A lelkem pusztává válik, mert például régóta nem végeztem szentgyónást. Ilyenkor, ha lelkem szomjazik, mint a puszta földje az élő vízért, az Istenért, akkor sem foglalkozom a lelkemmel. 

Most itt van az idő számunkra, hogy halljuk meg az Isten hangját, amely kiált a mi lelkünkben, szívünkben és életükben.  Ha nem halljuk meg Isten hangját, nem tudjuk elkészíteni az Úr útját és nem tudjuk egyenessé tenni az ösvényeit. Számunkra itt és most van a lehetőség, hogy javítsuk meg az életünket.

Tete Remis SVD

Advent 2. vasárnapja