Advent 1. vasárnapja

2015. november 29.

Jelek lesznek a Napban, a Holdban és a csillagokban, a földön pedig kétségbeesett rettegés a népek között a tenger zúgása és a hullámok háborgása miatt. Az emberek meghalnak a rémülettől, és a világra zúduló szörnyűségek várásától. Az egek erői megrendülnek. Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőben, nagyhatalommal és dicsőséggel. Amikor ez teljesedésbe kezd menni, nézzetek fel, és emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok ideje.” Vigyázzatok, nehogy elnehezedjék szívetek a mámorban, a tobzódásban, meg az élet gondjaiban, és készületlenül érjen benneteket az a nap, mert mint a tőr, úgy fog lecsapni a föld színének minden lakójára. Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd bekövetkezik és megállhassatok az Emberfiának színe előtt.”

Lk. 21,25-28, 34-36

Elmélkedés:

Minden kultúrában nagy erénynek tartják az éberséget. Különösen, amikor vallási szempontból nézünk erre az erényre. Az igazi vallásos ember éber lelkileg, szellemileg, érzelmileg és testileg is. Advent elején az anyaszentegyház külön figyelmet fordít erre az erényre és figyelmezteti gyermekeit, hogy legyenek éberek. Mint indiai misszionárius, aki már 12 éve szolgál Magyarországon, sokszor hallottam a következő éneket, különösen Adventben: „Ébredj, ember mély álmodból…” Szoktam gondolkodni azon, hogy miért éneklik ezt az éneket. Azért, mert úgy tűnik, mintha a hívek nem lennének teljesen éberek! Aki éber, az nem ijed meg a váratlan dolgoktól, hanem igyekszik helyesen cselekedni. Csak az tud helyesen cselekedni, aki éber. Tehát az Anyaszentegyház szeretettel hív bennünket, hogy keljünk fel és kezdjünk el menni a jászol felé, ahol azután megtaláljuk a Jelet, Jézust. A Jel igazán nem odakint van, hanem bent van elrejtve a szíved legbensőbb szobájában. Csak ott lehet megtalálni Jézust. Tehát az Advent igazán egy befelé vezető út. Megtalálni azt az Istent, aki minden ember szívében megszületik. A befelé vezető út azonban nem akadálymentes. Mint gyarló gyenge emberek mindennap kicsi vagy nagy akadályokat helyezünk el az Isten felé vezető úton. Ezeket az akadályokat le kell győzni a bűnbánat segítségével, hogy végül boldogan és örömmel találkozhassunk Jézussal, az Ember Fiával. Életünk, mindennapi gondjaink és problémáink ne tartsanak bennünket vissza a bűnbánattól. Létezik egy megszokott mondat: majd holnap. Ez nagyon veszélyes tud lenni, mert mindennap mondhatjuk ugyanazt és így soha nem jön el az a bizonyos holnap. Jézust szeretni csak ma lehet. Jézus felé haladni csak ma lehet. Senki nem tudja, mi lesz holnap. Az éberség arra is int bennünket, hogy ma cselekedjünk. Jézus szeretete sürget bennünket a cselekvésre. Adventben az éberség első cselekedete az őszinte bűnbánat. Ámen!

Benvin Sebastian SVD