Évközi 12. vasárnap

2016. június 19.

Amikor egyszer egyedül imádkozott, csak tanítványai voltak ott vele, megkérdezte tőlük: „Kinek tartanak engem az emberek?”  Ezt válaszolták: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van aki Illésnek, mások szerint a régi próféták közül támadt fel valaki.”  Most hozzájuk fordult: „Hát ti?” Péter válaszolt: „Az Isten Fölkentje vagy.”  Rájuk parancsolt, hogy ezt ne mondják el senkinek.  „Mert – mondta – az Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, főpapok és írástudók nem ismerik el, megölik, de harmadnap feltámad. Amikor az egész néphez szólt, ezt mondta: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét mindennap és úgy kövessen. Mert aki életét meg akarja menteni, elveszíti. Aki meg elveszíti értem az életét, az megmenti.

Lk. 9,18-24

Elmélkedés:

Az ember, kérdező lény. Kérdezve ismeri meg a világot, környezetét és még önmagát is. Így is van ez rendjén, azonban az a nehezebb, amikor nekünk tesznek fel, netán kényelmetlennek tűnő kérdést. Valami hasonló játszódik le a mai evangéliumban.

Jézus miközben tanítói körútján tartózkodott megkérdezte a tanítványait: „Kinek tartanak engem az emberek?” Vajon, épp Jézus ne tudná, hogy mi mindent mondanak róla az emberek? Istenként biztosan tudta,  ő maga is sok mindent hallhatott, azonban  most a tanítványoktól akarta hallani. Ők pedig gyanútlanul sorolgatni kezdték, amit másoktól tudtak. „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak, vagy valamelyik prófétának.”

Mennyire megtisztelő. Ugyanis az Ószövetség nagyjaival hasonlították össze az Urat. Azonban ez nem elég, nem elég az Ószövetség talaján megállni, nem elég mások véleményét megismételni, ennél sokkal többre van szükség. Ezért Jézus kérdése váratlan fordulatot vett azzal, hogy másodszor már azt kérdezte: „Hát ti kinek tartotok engem?” Sokkal nehezebb személyes véleményt formálni, személyes hitvallást tenni. Péter apostol szólalt meg, a többiek nevében is: „Te vagy Krisztus, az élő Isten fia.” 

A saját életünkre terelve a figyelmet, hogyha a vallásos élet dolgairól, Istenről kérdeznek bennünket, nekünk is könnyebb általánosságokban beszélni, egyszerűbb elmondani mások véleményét.

Természetesen, hogyha nekünk tennék fel a kérdést, mi magunk is könnyebben tudnánk arról beszélni, hogy mások mi mindent mondanak az Egyházról, a pápáról. Vagy, netán olvastunk is olyan könyvet, amelyben ismert személyiségek vallanak az Úr Jézusba vetett hitükről.

Azonban az már sokkal nehezebb, hogyha azt kell megfogalmaznunk, hogy számunkra ki Jézus Krisztus. Pedig épp a mai evangélium kapcsán, nem tekinthetjük úgy, hogy csak Péternek, meg az apostoli közösségnek szólt a kérdés. Amikor az evangéliumban felolvassuk, újra és újra Jézus hangja szólít meg bennünket. „Hát ti kinek tartotok engem?”

A mai evangélium jó alkalom, arra hogy személyes választ adjunk erre. Olyan feleletet, amely a mienk, személyes és mégis összecseng szent Péter válaszával és millió más keresztény válaszával: „Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia.

Szabó Alex SVD