Évközi 17. vasárnap

2016. július 24.

Történt egyszer, hogy valahol éppen imádkozott. Amikor befejezte, egyik tanítványa kérte: „Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is megtanította tanítványait.”  Erre így szólt hozzájuk: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk! Szenteltessék meg a neved. Jöjjön el az országod.  Add meg a szükséges kenyerünket mindennap.  Bocsásd meg a bűneinket, amint mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek. És ne vigy minket kísértésbe.” Aztán így folytatta: „Mondjuk, hogy valamelyikteknek van egy barátja, és az éjfélkor bekopog hozzá ezekkel a szavakkal: Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret, útról érkezett  gy barátom, s nincs mit enni adnom neki.  De az kiszól: Ne zavarj! Az ajtó már be van zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni és adni neked.  Mondom nektek: Ha azért, mert barátja, nem kel fel, hogy adjon neki; amiatt, hogy nem tágít, mégis fölkel és ad neki annyit, amennyire szüksége van.  Azt mondom azért nektek: kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek.  Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál és aki zörget, annak ajtót nyitnak.  Közületek melyik apa ad a fiának követ, amikor az kenyeret kér? Vagy ha halat, akkor hal helyett tán kígyót ad neki?  Vagy ha tojást kér, akkor talán skorpiót ad neki?  Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.”

Lk 11,1- 13

Elmélkedés:

A mai napon, Jézus Krisztus a legszebb imát tanítja a tanítványoknak. Ezzel az imádsággal Jézus figyelmeztet bennünket, hogy az ima mennyire fontos, menyire szükséges, a mi életünkben.

Különböző imamód létezik. Lehet sokféleképpen imádkozni. Nem számít, hogy hogyan imádkozol, az számít, hogy legyen imádság, legyen könyörgés az Istenhez. Mert az imádság által, Istennel beszélünk.

A mai napon Jézus tanítja a tanítványoknak, hogy imádkozzák a Miatyánk imát. Jézus, ha bár Isten Fia volt, sőt Istenhez imádkozott, így szoros kapcsolatot teremtett a Mennyei Atyával. 

Egy lényeges dolog, amit Jézus hozzá tesz, hogy amikor imádkozunk, mennyire kitartóan imádkozunk? Nem csak akkor imádkozunk, amikor szükségünk van valamire, hanem akkor is, amikor minden rendben. Jézus felhív bennünket, hogy állandóan kell fohászkodni.

Mennyire kitartóan szoktunk imádkozni?  Érezzünk-e azt, hogy szükségünk van az imádságra? Gondold át, hogy mennyi időt szoktál eltölteni mindennap az imádságra? Keveset, sokat, vagy egyáltalán nem?

Minden keresztény embernek muszáj imádkozni. Minden keresztény ember arra hivatott, hogy imádkozzon.  Ha valaki nem imádkozik, ha az imádság nincs benne, nem hívathatja magát keresztény embernek. A kereszténységnek a lényege az IMÁDSÁG!  Azért, ha imádság hiányzik, az nem keresztény élet, hanem más vallásnak nevezhetjük.

A kitartóan imádságnak, van gyümölcse. A gyümölcs neve HIT. Amikor mi imádkozunk, a mi hitünk növekszik. Amikor a hit növekszik, többet imádkozunk.  Amikor hittel imádkozunk, meghallgatásra talál. 

Néha szoktam feltenni kérdést az emberekhez, hogy szoktak-e imádkozni? Sokan azt mondják, hogy igen. Néhányan azt mondják, hogy kevesebb, többiek azt mondják, hogy nagyon ritkán.

Jézus mindig imádkozott az Atya Istenhez. Ha Istenhez közelebb szeretnénk kerülni, akkor többet, kell imádkoznunk, úgy, mint Jézus. Mert nekünk szükségünk van az imádságra. Szükségünk van Isten kegyelmére és áldására.

A kitartó imádság eléréséért, állandóan kell fohászkodnunk. Kérjük az Istent, hogy az ima életünk része legyen.

P. Tete Remis SVD