Évközi 21. vasárnap

2016. augusztus 21.

A városokban és falvakban, amelyeken áthaladt, mindenütt tanított, így tette meg az utat egészen Jeruzsálemig.  Valaki megkérdezte tőle: „Uram, ugye kevesen üdvözülnek?” Ezt válaszolta neki:  „Igyekezzetek a szűk kapun bejutni, mert mondom nektek, sokan akarnak majd bemenni rajta, de nem fognak tudni.  A ház ura feláll és bezárja az ajtót, ti meg kint maradtok és zörgetni kezdtek az ajtón: Uram, nyisd ki nekünk! Akkor azt fogja nektek mondani: Nem tudom, honnan valók vagytok.  Ti bizonygatjátok: A szemed láttára ettünk és ittunk, a mi utcánkon tanítottál. De ő megismétli: Nem tudom, honnan valók vagytok. Távozzatok egy szálig, ti gonosztevők!  Lesz sírás és fogcsikorgatás, amikor Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és a prófétákat mind az Isten országában látjátok, magatokat meg kirekesztve.  Jönnek majd keletről és nyugatról, északról és délről, és helyet foglalnak az Isten országában.  És íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek.”

Lk 13. 22- 30

Elmélkedés:

Hányan üdvözülnek?

Kérdezni, fontos dolog. Ám kérdezzünk okosan!  A Jézushoz intézett kérdés, valószínű, hogy sok zsidót sokkolt. Ugyanis a zsidók meg voltak győződve, hogy ahhoz, hogy üdvözüljenek már magában elég a származásuk, vagyis hogy az magában elég, hogy ők zsidónak születtek. A pogányokat elítélték, nem tartották őket méltónak arra, hogy üdvözüljenek. Jézus többször mondja, hogy Isten országának elnyeréséért harcolni kell és csak az „erőszakosak ragadják el azt” (Mt,11,12). Ábrahám mondja a gazdag embernek, aki életvitele miatt nem érte el az üdvösséget, viszont szeretné, ha legalább testvérei üdvözüljenek: „Ha nem hallgatnak Mózesre és a prófétákra… nem fognak hinni”. (Lk 16, 31). Tehát maga a kérdés, hogy a kérdező is tudja, hogy elérni Isten országát, nem automatikus dolog.

Jézus hallja a kérdést, és nem azonnal és nem egyenesen válaszol. Tudja, hogy bármilyen választ adna, még több kérdés születne, ami nem vezetne előre és csak nyugtalanságot okozna ezzel a népnek. Például kérdezték volna, hogy pontosan hányan szám szerint, vagy hogy a családból pontosan ki, stb. Jézus mint mindig, megfontolt választ ad, hiszen ezzel azoknak is megfelelt akik szaván akarták fogni, akik csak arra vártak, hogy valahogy szaván fogják.

Jézus válasza három dologra terjed ki: a szűk kapura, a zárt ajtóra és a minden nemzetet befogadó Isten országára.

Aki elfogadja és éli az evangéliumot, az mindig a meredek úton megy és mindig a szűk kapun megy át. Nekünk, mindenkinek önmagának kell harcolnia Isten országáért. Persze azt se felejtsük el, hogy ebben azért segítenünk is kell egymásnak. Hiszen nem elég az, ha csak mi magunkat tápláljuk, másokat is magunkkal kell ragadnunk. Utat mutatni az üdvösség felé.

Jézus szavai már kétezer éve érvényesek, hogy hogyan nyerhetjük el az üdvösséget. Jézus semmit nem vont vissza, nem változtatott, nem törölt el. Kapaszkodjunk Jézusba és ne féljünk a nehézségektől, ne torpanjunk meg a szűk kapu előtt, hanem menjük át rajta, mert Krisztussal, csak győzhetünk.

Juhos Ferenc SVD