Évközi 4. vasárnap

2016. január 31.

A zsinagógában minden szem rá szegeződött. S elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az Írás, amit az imént hallottatok.” Mindenki helyeselt neki, és csodálkozott a fönséges szavakon, amelyek ajkáról fakadtak. „De hát nem József fia?” – kérdezgették.Így szólt hát hozzájuk: „Biztosan ezt a mondást szegezitek majd nekem: Orvos, magadat gyógyítsd! A nagy tetteket, amelyeket – mint hallottuk – Kafarnaumban végbevittél, vidd végbe itt, a hazádban is!” Majd így folytatta: „Bizony mondom nektek, hogy egy prófétát sem látnak szívesen a saját hazájában. S igazán mondom nektek, sok özvegy élt Izraelben Illés idejében, amikor az ég három évre és hat hónapra bezárult, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész földön. De közülük egyikhez sem kapott Illés küldetést, csak a szidóni Száreptában élő özvegyasszonyhoz. Ugyanígy Elizeus próféta korában is sok leprás élt Izraelben, s egyikük sem tisztult meg, csak a szír Naamán.” Ezt hallva mind haragra gerjedtek a zsinagógában. Felpattantak, kiűzték a városon kívülre, és fölvezették arra a hegyre, amelyen városuk épült, a szakadék szélére, hogy letaszítsák. De ő áthaladt köztük és eltávozott.

Lk 4, 21- 30

Elmélkedés:

„Ma teljesedett be ez az Írás a ti fületek hallatára” Lk 4,21

Milyen írás?

Az az írás, Izaiás próféta jövendölésről:  Hogy jön a Szabadító, Jézus Krisztus személyében.

Az elején a nép csodálkozott Jézus szavain és aztán kételkedni kezdett, aztán a végén meg akart ölni Jézust. Nem elég csodálkozni Istennel, szép szavakkal fontos az, hogy mennyire befogadom Őt és élni fogom a szerint.

A názáreti nép csodálkozott Jézus szavain, de nem követte őt, sőt ellene fordult. Amikor ellene fordult rögtön a gyűlölet és gyilkossági vágy uralkodott el rajtuk. Ez történhet velünk is, mindig, amikor a szeretet és igazság ellen fordulunk.

A változás az életünkben csak akkor jön, amikor valóban komolyan vesszük és befogadjuk az Isten Irgalmas szeretetét Jézus Krisztusban.

Ferenc pápa a Rendkívüli Irgalmasság évre írt Bullájában ezt hangsúlyozta: 

„Jézus Krisztus az Atya irgalmasságának az arca. Az Atya irgalmassága a názáreti Jézusban vált elevenné, láthatóvá, őbenne érte el csúcspontját.”

Tavaly a párizsi merénylet után egy fiatal tizennyolc éves ember írt egy nyílt levelet, amikor nagyon érezte a szívében Jézus szavait:

Hallottátok a parancsot: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet Én pedig azt mondom nektek: szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért! Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is.  ( Mt. 5,43 - 45)

Elkezdett imádkozni nem az áldozatokért, hanem azokért, akik ezt a merényletet elkövették. 

Kezdte Szent Rita közbenjárását kérni, hogy Isten segítsen a családoknak megbocsátani nekik. Kérte Szűz Máriát, hogy segítsen az elkövető terroristának meglátni a gonoszság súlyát, a bűnt, ami a szeretet ellen van. Kérte, hogy lássák a szeretet lényegét és képesek legyenek befogadni a megbocsátást.

Názáreti Jézus az Atya Irgalmasságának arca a valódi szeretetet mutatja nekünk, a szeretetet, amelynél hely van az ellenség számára is.

Erre meg kaptunk meghívás, ahogyan a názáreti nép is, hogy teljesen fogadjuk be őt, minden tanítással együtt és akkor a szeretet, amelyre meg vagyunk hívva teljes lesz bennünk.

Hogy milyenek leszünk?

Olyanok, mint a názáreti nép vagy más utat fogunk választan ami a boldogsághoz vezet?

P. Burbela Gergely  SVD