Az Isteni Ige Társasága magyar rendtartományát 1990-ben – mondhatni – újraalapító egykori provinciálisa, P. Hirth Vilmos SVD május 26-án ünnepelte papszentelésének 60. évfordulóját.
A gyémánt jubileumért a volt paraguayi misszionárius és a rendház közössége, a koronavírus-járvány miatt, zártkörű misén adott hálát Istennek. Az idén 88 éves Vilmos atya gyémántmiséjének főcelebránsa P. Remis Tete tartományfőnök volt.
Az ünnepi szónok, P. Tóth Zoltán beszédében kiemelte, hogy minden szentmise először is hálaadás Istennek, hiszen ő az, aki meghív, és ő az, aki képessé tud tenni terve végrehajtására. Másrészt ez a jubileumi mise Vilmos atya felé is köszönetmondás, aki annyi nehézség ellenére, lemondva saját javáról, csakis Isten akaratát kereste. Márpedig az elmúlt évtizedek történelmi eseményeiből kifolyólag az ő élete hemzsegett a nehezebbnél nehezebb szituációktól.
Szinte még gyermek volt mikor magára maradt, a politikai rendszer ellenkezőjére fordult, és ő mégis tovább követte Isten hívását. 1956 decemberében kapva az alkalmon elhagyta Magyarországot és csatlakozott ausztriai rendtestvéreihez, így fejezte be tanulmányait Mödlingben, 1960-ban, és szentelték fel pappá más magyarokkal együtt. Ezt követően küldték ki Paraguayba, ahol harminc évig működött. Majd hatvan évesen, mikor mások már a nyugdíjon gondolkodnak, vágott bele saját hazájának újraevangelizálásába, rendjének újra felépítésébe, melyben tizenkét évig működött.
A közös hálaadáshoz azonban egy kérésünk is kapcsolódik Vilmos atyához: „Kérünk, imáidban járj közben értünk, hogy tudjunk mi is hűségesek lenni Urunk akaratához!”
tz
